Valószínűleg Neked is ismerős a amerikai filmekből, sorozatokból a reggelizős jelenet, amikor a frissen kisült, vastag palacsinta-tornyot megöntözik a szereplők a sűrű, aranyló juharsziruppal. Tagadhatatlan, hogy a tengerentúli országok egyik legkedveltebb csemegéje ez a sűrűn folyó különlegesség, ám azóta a világ többi részét is meghódította többé-kevésbé. Azt azonban talán még odaát is kevesen tudják, hogy mennyire értékes, tápláló is ez az öntet, illetve honnan származik, és hogyan állítják elő! Pedig kalandos a története és igen régre nyúlik vissza! Kíváncsi vagy rá? Akkor tarts velünk, és megtudhatod!
A hagyomány szerint először az észak-amerikai őslakosok fedezték fel, hogy a különböző juharfákból nedv csapolható, ami édes ízt kölcsönöz az ételnek, illetve amit forralással be lehet sűríteni. Később az európai telepesek átvették ezt a hagyományt, és az 1780-as évekre már kormányzati szinten is támogatták a használatát, előállítását a nád- vagy répacukorral szemben. Kellemes, karamellás édességével és mézszerű állagával ma is az USA és Kanada egyik legtöbbet gyártott és legtöbbek által fogyasztott édesítője.
De minden juhar alkalmas erre a célra? Valamilyen szinte igen, azonban a legjobb erre a célra a cukorjuhar. Emellett népszerű még a vörös- és a fekete juhar is, ám a legjobb kihozatala egyértelműen az elsőnek van. A fa nedve gazdag vitaminokban, nyomelemekben és aminosavakban, így ebben a finomítatlan formában kimondottan egészségesnek nevezhető. Úgy nyerik ki, hogy megsebzik a növény kérgét, és edényekbe, zacskókba fogják fel a kicsöpögő folyadékot. Ezt követően forralják, sűrítik, sziruposítják, hogy elérje a megfelelő állagot, színt és ízt. Az indiánok ugyanezt úgy érték el, hogy felforrósított köveket helyeztek a nedvbe, hogy minél előbb elpárologjon belőle a felesleges víz.
Idehaza is meg lehet már találni egy-két fajta juharszirupot a boltok polcain, azonban nálunk közel sem olyan ismert és közkedvelt csemege, mint az Atlanti-óceán túlpartján. Akik arra vágynak, hogy igazi, amerikai ízeket próbáljanak ki, mindenképpen érdemes áruházakban, csemegeboltokban nyomozni utána, hiszen még ha drága is néhol egy kissé, az érzés kárpótol. Akár tésztába keverjük, akár süteményre vagy palacsintára csorgatjuk, biztosak lehetünk benne, hogy egy igazán édes élményben lesz részünk!